Betűméret csökkentése Betűméret növelése

Népviselet


VÁSZONRUHÁK

"Fehércseléd, vászoncseléd" kifejezéseink őrzik a magyar parasztasszonyokat századokig jellemző fehér vászonöltözet emlékét, amikor is a vászonruha nemcsak alsóruhaként, de nyári dologidőben munkaruhaként is szolgált. A vászonöltözet hosszú ingből, illetőleg rövid ingből és pendelyből állt. Ezek felett, ugyancsak vászonból redőzött szoknyákat és kendőket is viselhettek. Vászonból volt a férfiak "egy pár fehér ruhája", inge és lábravalója, közismertebb nevén gatyája is, melyek igényesebb kivitelben nemcsak nyári köznaplóként, de még ünnepi felsőruhaként is szerepeltek. A férfiak vászonruháit munkára szánva a múlt század elején feketére, idővel inkább kékre festették, akárcsak a szintén erős vászonból szabott nadrágot, a fűzfagatyát és az ujjast, a vászonkankót, vászondolmányt.


FÉRFI VISELET

Kalap: kisszélű fekete, feltűrt, mellette darutollú, meg bokréta. (Debrecenből hozták. Darutollú 8-10 Ft volt.)

Ing: vászon, gyócs, lobogós ujjú, slingelt csipkével volt megvarrva. Ujja olyan hosszú volt, hogy még az ujja hegye sem látszott ki. Később a 80-as években buggyos lesz az ingujj. Elől a mellrészen ráncos volt és hajtékás volt a nyaka. (Nem volt lukacsos)

Mellény: daruszínű, fekete. Nem volt mindenkinek zsinórozva. "Veres" lajbija nem volt senkinek sem. Gyarmati Schwartz varrta.

Nadrág: vót, amely ellenzős vót, vót, amelyik olyan vót, mint a gatya. A bálba, gatyába, vagy nadrágba mentek el. Volt aki széles rojtú, ráncos, bő gatyába ment. Lábon csizma volt, ráncos szárú bokában. (kb.: 10 - 20 cm volt a ránc). Hátul varrott, hosszú kivágással, zsinórral, kisbojttal.

Guba: "Károlyi guba" (károlyi szűcsök készítették). - Nekem bárányfürtös gubám is vót - Debrecenbe vettük. Így nyáron gubánk volt. Lefeküdtünk 10 - 20 - an egyik másik kapujába, beszélgettünk. Rávettük egymást, hogy menjünk, énekeljük végig a falut. A lány, mikor kikísérte a legényt, a legény a gubájába takarta és beszélgettek.

1954. 07. 17 - 19. Adatközlő:
Gyűjtő:
Kovács Lajos 84 éves
Szabó Tivadarné
Csíkvár József




GYEREK VISELET

Szalma kalap, bőujjú ing, fekete mellény, bőgatya, fekete csizma, félmagas, sarkos, kivágott oldalvarrott zsinóros, elől kis bojttal.

"Gyerekek pendelybe jártak míg nem pelyhedzett a tökük,
Lányok is pendelybe jártak míg nem pelyhedzett a pinájuk."


1954. 07. 17 - 19. Adatközlő:
Gyűjtő:
Kósa Ferenc 46 éves
Koczka Sándor


NŐI VISELET

Még emlékszik, hogy kislány korában hogyan jártak a lányok.
"Fent nyakú blúzba, a blúz alul szabad volt, a mell lekötve. Eleinte fehér volt, később a szoknya színével egyezett. Tarka ráncos szoknya volt, középszárig ért. Később pasurozott, vagy nagyrakású szoknyát hordtak. Fehér fodros, madérás kötényt hordtak. A szoknya alatt fehér madérás alsó volt. A fehér bluzhoz piros mellényt hordtak, fekete zsinórral, zöld köténnyel. Azután jött az egyszínű ruha, fehér madérás (v. fodros köténnyel). Ráncos fekete bokszcsizmát hordtak, akadt a módosabbaknál lakkcsizma is.
A lányok a hajukat két ágba fonták, és a végébe szalagot kötöttek.

1954. 07. 17 - 19. Adatközlő:
Gyűjtő:
Máté Gusztávné 58 éves
Szabó Tivadarné





BEVARROTT UJJÚ NŐI INGEK

A bevarrott ujjú női ingek szinte lépésről lépésre azonos utat jártak be a férfiingekkel: az ajaki vagy panyolai rövid derekú ing mintha az azonos típusú férfiing rövid ujjú párja lett volna: az ing eleje hasítékolt, gallérján gombolódott, vállfoltja az ing fonákján volt, dereka pálhával szélesített.A férfiingektől eltérően a bevarott ujjú női ingek sosem kaptak kihajtott gallért, nyakpántjukba esetleg keskeny vagy szélesebb fodrot, mizlit varrtak, mint az ajaki lányok. Ez azonban nem zárta ki, hogy az ingmell - ha nem is az ünnepi férfiingekhez hasonló mértékben - apró hajtásokkal, szerény hímzéssel díszes legyen.Múlt század közepi divatban gyökerezik a csak szórványosan megjelenő szögletes nyakkivágás.A szakmári ingeken pedig a vállfoltokat is fedő szögletes borítás keretezte a nyakat, ugyancsak féloldalas, a borítás alá rejtett gombolással. A polgárias öltözködés felé a következő lépés az "ál ingmell" megjelenése volt, amely az újabb kalotaszegi ingeken még az ing hasítékát rejti, de a mezőkeszii, magyarszováti ingeken már csupán díszként szolgál. Ezeken az ingeken a hasíték hátra került.Amikor a női ingek már megtették a döntő lépést a polgári blúzok felé azzal, hogy a pálhát kiváltó szabással kiléptek az immár "parasztosnak" mondható ingek sorából, valami kis részletük még mindig emlékeztetett a "hagyományos" formákra, pl. a már mellvarrásos, szögletes nyakkivágású szeremlei női ing az újabb stílusú szabásától teljesen idegen, régies vállfoltjával.




Megosztás: