Zakar Zoltán a magyar jazz rejtőzködő tehetsége. A 80-as években végzett a jazztanszakon, utána több magyar együttesben játszott, majd az Újvilágban próbált szerencsét. Első hangszere a harsona, de kiválóan zongorázik, zenét szerez, sőt hangszereléseket is készít. A sziget meséi című, lemezen is megjelent nagyzenekari szvitjét néhány éve a Debreceni Jazznapokon mutatta be. A vándorlások után pár éve visszaköltözött szűkebb pátriájába, és tevékeny részt vállalt a debreceni jazzélet fellendítéséből. A Debreceni Jazz Együttes tagja, saját együttesének, a Zakar Jazz Group-nak vezetője, a Debreceni Jazz Klub elnöke, 2005 óta a Jazzmelon Big Band művészeti vezetője.
Quartetjével örökzöldeket és saját szerzeményeket játszik a rá jellemző stílusos muzikalitással.
A Gázsa zenekar 1993-ban alakult meg a Budapest Táncegyüttes zenekaraként olyan zenészekből, akik már hosszú évek óta foglalkoztak a magyar népzenével. Nevüket a prímás, Papp István "Gázsa" művésznevéből vették, aki az erdélyi táncházmozgalom egyik elindítója volt 1977-ben. A zenekar a hagyományos vonószenekari felállásban - hegedű, brácsa, cimbalom és nagybőgő - játssza Erdély és Magyarország különféle tradicionális-népzenéjét. Ha a helyzet úgy kívánja, énekes is csatlakozik az együtteshez, főleg koncertekkor.
Amúgy a Gázsa zenekar több különböző néptáncegyüttes zenei kíséretét látja el, de gyakran koncertezik is. Európa számos országán kívül jártak már Japánban, Egyiptomban, Mexikóban, Tajvanon, Indiában, Kínában és az USA-ban is, ahol legutóbb, koncert-körútjuk végén egy táborban népzenét tanítottak.
A zenekar több népzenei lemezen is szerepel, de az utóbbi időben önálló lemezek sokaságát jelentette meg. Kettőt éppen a szóban forgó Egyesült Államokban.
A már 15 éve együtt zenélő társaság időnként különféle táncszínházi produkciókban is részt vesz, TV-filmekben szerepel, sőt játékfilmekben is közreműködött már.
2008-ban alakult nép- és jazz-zenészekből a cimbalmos Tárkány-Kovács Bálint kezdeményezésére.
A zenekar tulajdonképpen egy nagyon érdekes zenei kísérlet, amelyben szerves egésszé áll össze az improvizativ jazz és a tradicionális magyar népzene. A szövegeket a zenekarvezető jegyzi, de hallhatunk majd a nagy példakép Pilinszky János egy-egy megzenésített versét is, melyet Paár Julianna varázslatos hangja idéz meg.
Zenéjük friss, ötletes. A kellemes dallamosság mögött mélyebb zenei gondolatok is rejtőznek, így nem csak a szórakozni vágyó, de a műértő hallgatóság is talál magának érdekességet a repertoárjukban.
A tavalyi nagy sikerre való tekintettel immár második alkalommal köszönthetjük őket a Határmenti Világzenei Fesztivál színpadán.
A Folk Error zárja majd a fesztivál zenei színpadát, remélhetőleg a tőlük megszokott fergeteges folk-rock koncerttel. A zenekar 2006. tavaszán alakult meg a Nyíregyházi Főiskola kollégiumában egy baráti beszélgetés során. Még ez év őszén a rangos ABC Tehetségkutató magyarországi döntőjén pop-folk-fusion kategóriában elsők lettek, a bécsi fordulókon pedig a több ezer jelentkező közül végül a 11. helyig küzdötték fel magukat. Hazajáró vendégek ők, hiszen már számos alkalommal jártak a fesztiválon, mindig nagy sikert aratva.
Aki kíváncsi az új dolgokra, aki nem akar leragadni a '68-as gyűjtésnél, aki szereti a folk'n'rollt, vagy csak szeretne egy oltárit bulizni, annak itt a helye!
Kézműves foglalkozásokkal és mesterségbemutatóval egybekötött árusítással mutatkozik be az Aranykapu Kézműves Egyesület Szatmárnémetiből, valamint a Szatmár Kézműves Egyesület Mátészalkáról. A Helyipiac.hu Egyesület helyi termék bemutatóval egybekötött árusítást tart, amelyen a boltban nem kapható helyi őstermelők minőségi termékeit kóstolhatják és vásárolhatják meg az érdeklődők: többek között házi lekvárokat, aszalványokat, mézet, és kézműves termékeket.
PANYOLAI ÓVODA
A település óvodásai bájos műsorukban lelkes nevelőik segítségével mutatnak be egy vásári jelenetet.
PÉTER VIVIEN (Panyola)
Vivien kiskora óta tanul énekelni, 5 éve zongorázik, számos népdalversenyen jeleskedett. 2009 óta a nyíregyházi Mandala Dalszínház társulatának tagja. A panyolai fesztiválon népdalfeldolgozásokat ad elő, citerán kíséri Lakatos Péter, aki édesapjától - a Panyolai Pengetősök Citerazenekar állandó tagjától - tanul citerázni.
BÍRÓ GRÉTA (Panyola)
Gréta 9 éves, 5 éve tanul táncolni, Mátészalkán a Zubály Gabriella Mozgásművészeti Stúdióban. Több színpadon mutatta már meg tehetségét. Csengerben első helyezést ért el.
SZAMOSPARTI NYUGDÍJASKLUB (Panyola)
Községünk egyik legaktívabb egyesülete tavaly ünnepelte megalakulásának 20. évfordulóját. Sokoldalú, tevékeny csoportjuk nemcsak énekkarral de színjátszócsoporttal is büszkélkedik. Mátészalkán a Hagyományőrző csoportok fesztiválján csoportjuk Társulati díjban részesült. 2006-ban eljutottak Kapolcsra a Művészetek Völgyébe, ahol a Lakodalmas farsangi előadásukkal fergeteges sikert arattak.
Céljuk a község és a környék hagyományainak felkutatása, a népszokások szórakoztató előadások formájában történő átörökítése, továbbadása.
Szombat délutáni előadásukon énekkaruk mutatkozik be régi népdalokkal. Műsorukat két szólóénekesük, Pócsi Miklós és Varga Ádám bácsi feledhetetlen énekszólói fűszerezik majd.
A rozsályi Béres András Kör 2009-ben alakult hagyományápolás céljából. A néptáncon kívül szatmári népdalokat, népmeséket dolgoznak fel. Névadójuk a helybéli születésű Béres András (1928-1993) néprajzkutató, a Debreceni Népi Együttes egykori vezetője és koreográfusa, akinek nevéhez fűződik a rozsályi népmesegyűjtemény is (Hajnalpelika, Rozsályi népmesék).
Az együttes szatmári lassú és friss csárdást mutat be, valamint szatmári népdalcsokorral kedveskedik a közönségnek.
A Zajtai Német Nemzetiségi Tánccsoport két éve alakult az ország legkeletibb szélén található Zajtában, amely sváb kisközség. Kórusuk már három éve működik. Céljuk a magyarországi német, illetve sváb hagyományok ápolása.
Panyolán walcer-, és polka koreográfiát mutatnak be.
Az Erdélyből érkező kiváló együttes türei és mérai zenészekből áll, s mintegy tíz éve játszik együtt. Tagjai archív felvételekről és hagyományőrző zenészektől tanultak muzsikálni. A híres kalotaszentkirályi néptánctábor állandó fellépői, de őket hívják a Kalotaszeg falvaiban megrendezett táncmulatságokra is.
A jelenlegi nevén 2004 óta működik az együttes, de Kecskésné Herczegh Kata vezetése alatt már több, mint 10 éve van Kisújszálláson néptáncoktatás. Az ovisoktól a felnőttekig öt néptánccsoport működik ma már vezetése alatt: a Gyöngyöcskék, a Kistücsök, a Nagytücsök, a Nagykun és a szülők alkotta Rakoncás.
Az együttes hitvallása: Igazából nem is oktatásról van szó, hanem belenevelésről, szokások, hagyományok, táncok visszatanításáról. A generációk nem határolhatók el egymástól, nagycsaládokként élnek együtt, szorosan a szülőkkel s nagyszülőkkel. Rendszeresen közösen tartják a jeles napokat, ünnepeket, így meghatározó életükben a közösség, a "valahovatartozás" élménye. Munkájában ezt próbálja visszaadni a Nagykun Néptánc Együttes.
Szinte minden tájegység népszokásai,játékai, táncai szerepelnek a műsorukon.
A majd' két évtizedes hallgatás után 2005-ben újjáélesztett citerazenekar immár évek óta elhagyhatatlan eleme minden panyolai rendezvénynek. A zenekar az elmúlt években több országosan is elismert rendezvény színpadán állt. Vendégszerepeltek többek között Kapolcson, Budapesten, és Szatmárnémetiben. 2008-ban elkészült a zenekar első lemeze is.
Műsorukban elsősorban a szülőföld, ill. Szatmár-, Bereg muzsikája szólal meg, de természetesen szívesen játszanak más tájegységek dalaiból is Erdélytől Dunántúlig. A népdalok, balladák mellett műdalok is megtalálhatóak a repertoárban.
A zenekar és mindannyiunk nagy örömére a zenekar új taggal bővült: az idei rendezvényen lép először színpadra az új generációt képviselve Lakatos Péter, édesapja Lakatos Bertalan oldalán.
A Cimbaliband olyan mint egy kelet-európai világváros. Régi letűnt korok nyoma, keveredik sokszínű új modern dolgokkal, állandó mozgásban van, nyüzsög, és mégis működik. Igazi multikulturális kavalkád. Szerb harmonikás, magyar hegedűs, horvát tamburás, roma nagybőgős, sváb-magyar cimbalmos. Mindenki más zenei világból érkezett. Magyar népzene, klasszikus zene, jazz, balkáni népzene, délszláv muzsika, rock’n’roll, különböző műfajok, de két dolog mégis összetarjta a bandát, a barátság, és egy igazi varázslatos magyar hangszer: a cimbalom. Nem véletlenül emlegetik a zenei szaklapok Unger Balázst a cimbalom Chuck Berry-je ként, gyors "riffjeivel" változatos stílusban mozgatja irányítja a zenekart az igazi magyar akusztikus "keverőpult" mögül. Koncertjeiken igazi örömzenét játszanak, stílusbeli korlátok nélkül, de mély gyökerektől táplálva. Ettől ez a nagyon is mai, friss és lendületes világzene olyanokat is magávalragad, akik egyébként nem állnak közel a népzenéhez.
Egy régen dédelgetett álom - Lajkó Félix, a zseniális hegedűvirtuóz kirobbanó energiájú és lehengerlő szépségű koncertje a panyolai színpadon - most valósággá válik!
Lajkó Félix új műsorral, három zenésztársával lép fel az 5. Határmenti Világzenei Fesztiválon:
Lajkó Félix - hegedű, citera
Brasnyó Antal - brácsa
Pettik Ádám - dob
Molnár Lásszló - basszus gitár
Lajkó Félix Topolyán (Vajdaság) született 1974. december 17-én, a nyilas jegyében. (Beethoven ugyanezen a napon született 1770-ben.) Zenekedvelő családban nevelkedett, amelynek korábban egyetlen tagja sem választotta a zenélést élet- és szakmai hivatásul.
Első hangszere a citera volt, amellyel tíz éves korában ismerkedett meg. Hegedűt az általános iskola 6. osztályában vett a kezébe először. Az alsófokú zeneiskolát három év alatt végezte el Kishegyesen. A szabadkai zenei középiskola második osztályát otthagyva indult el Budapestre kölcsönkért hegedűvel, ahol a Dresch Quartett tagja lett. Azóta ingázik Budapest és Szabadka között, egyformán képviselve és összekötve az anyaországot és a Vajdaságot.
"A zeném alapját a hangszerem érzékenysége és sokszínűsége adja. Nem játszom semmilyen új stílusú muzsikát, csak járom a magam útját, improvizálok és zenét komponálok. Nem teszek különbséget zenei stílusok és irányzatok között; játszok népzenét, klasszikus muzsikát, rockot, bluest, jazzt és improvízatív dallamokat."
Sok neves együttessel és egyéniséggel dolgozott. Tagja volt Szabados György együttesének a Makúznak és Boris Kovač zenekarának, a Ritual Nova-nak. Számos alkalommal fellépett a világhírű japán bhutó táncossal, Min Tanaka-val, a francia Noir Désir zenekarral. Több koncertet adott Alexander Balanescu-val, Boban Markovič rézfúvós roma zenekarával. Több színházi előadáshoz írt zenét. Egyebek közt a Szabadkai Népszínház "Közellenség" című darabjának teljes zenei anyagát szerezte, de az orléans-i Jozef Nadj is rendszeresen kéri fel zenei kíséret komponálására és szolgáltatott már zenei anyagot Bozsik Yvette koreográfiájához is. A jugoszláviai Ljubiša Samardžič "Kerekek" című filmjének teljes zenei anyagát Ő szerezte. Nevéhez fűződik az 1998-as szarajevói kulturális fesztiválnak, a Sarajevska Zima himnuszának megkomponálása. Számos nagyjátékfilmben szerepelt és róla forgatta Jancsó Miklós a "Játssz Félix, játssz!" című kisfilmjét. Írt zenét a Velencei Biennálé "Új Atlantisz felé" című projektjéhez 2000-ben. Főszerepet játszott Mundruczó Kornél "Delta" című filmjében, amelynek zenéjét is ő szerezte és játssza. 2008-ban a Magyar Filmszemlén a legjobb filmzene kategóriacímet nyerte.
Hegedűjátékával elbűvölte Tokió, Amsterdam, Berlin, Pozsony, Prága, Budapest, Brassó, Belgrád, Szarajevó, Ljubljana, Frankfurt, Lyon, Bordeaux, Velence, Verona, Edinburgh, London, Tallinn, Bécs, New York zeneértő közönségét. Visszatérő vendége a párizsi Théâtre de la Ville színpadának, 2001-ben vendége volt zenekarával Pina Bausch wuppertali fesztiváljának és Ő nyitotta meg 2000-ben a monacói Grimaldi Fórum kulturális és konferencia központot. 2001-ben, a franciaországi Magyar Év egyedüli fellépőjeként játszott az Avignoni Színházi Fesztivál keretén belül a Pápai Palota udvarán. Azóta különféle formációkban járja a világot és bűvöli el hegedű- és citerajátékával a nagyérdeműt. 2006 óta Brasnyó Antal brácsás kíséri ezen az úton.
Megjelent lemezei:
1993 - Dresch Quartett
1995 - Royal Shadows
1996 - Noir Désir (közreműködő)
1997 - Lajkó Félix és Zenekara
1998 - Lajkó Félix-Lőrinszky Attila a Zeneakadémián
1998 - Lajkó Félix és Zenekara (Koncert ’98)
1999 - Srbija: Sounds Global (egy dal a válogatáslemezen)
2000 - Boban Markovič Orkestar (közreműködő)
2001 - Lajkó Félix és Bandája játszik
2002 - Félix
2004 - 7
2008 - Remény
2009 - A Bokorból
Alkotói munkásságát 1993-ban a Dresch Quartett-el közösen a Magyar Rádió Emerton Díjával tüntették ki először. 1999-ben megkapta a Magyar Művészetért díjat. 2000-ben "Szabadkáért" díjat kapott. 2005-ben a Magyar Köztársaság Tisztikeresztjével tüntették ki.
Kupica: látogatás a panyolai kisüsti pálinkafőzdébe, pálinkakóstolás
Kenuzás a Tiszán és az Öreg -Túron, tutajozás a Szamos folyón
Strandolás a Szamos lapályon
Vezetett túrák a Székos - gazon (kocsányos tölgy elegyes erdő)
Civil utca - Magyar Természetvédők Szövetsége
Szekerezéssel egybekötött kirándulás
Dzsungelgyümölcsös (a híres, endemikus "Nemtudom" szilvafaj) a Szamos-ártéren
Látogatás a Református templomba
A Tisza-töltésen Panyolát vadonatúj, kiváló minőségű kerékpárút köti össze Olcsvaapátival (Tisza-part) és Tivadarral (a Tisza-túrák egyik fontos állomása).
A programot a Szamos-bazár Egyesület, Panyola Község Önkormányzata, és a Magyar Természetvédők Szövetsége közösen szervezi. A műsorváltoztatás jogát fenntartjuk!
A rendezvényt rossz idő esetén a Közösségi Házban tartjuk meg.
Kérjük vigyázzatok magatokra és egymásra, a természeti értékekre és ne szemeteljetek!
Megosztás