A kistermelői rendelet módosulását régóta vártuk. Végre a hazai kistermelők termékeit ? pl. lekvárokat, sajtokat, kolbászféléket - is megtalálhatják a minőségi, hazai árut kedvelő vásárlók a boltok polcain és az éttermek asztalain. Komoly eredmény, hogy a közétkeztetésben is felhasználhatóak lesznek. Egy családban elég lesz egy kistermelőt regisztrálni.

Az új rendelet lehetővé teszi, hogy a kistermelők boltokba, éttermekbe, sőt helyi közétkeztetési célra is szállíthatnak ezentúl terményt és árut. Az intézkedés elősegítheti a helyi termékek, tájjelegű élelmiszerek forgalmának növekedését.

A helyi élelmiszerek, helyi piacok országszerte egyre nagyobb népszerűségnek örvendenek. A vásárlók egyre tudatosabban választják a jó minőségű, hiteles helyi termékeket a sokszor követhetetlen származású, bizonytalan minőségű és összetételű élelmiszerek helyett. A helyi termékek piacának szélesedése egyrészt helyi bevételt termel ? és ki ne szeretné pl. a drága, sokszor silány külföldi élelmiszerek helyett a mi saját termékeinket támogatni? A helyi termékek, piacok a gazdasági és klímaválság fontos szereplőivé válhatnak. A május 15-én hatályba lépő rendelet nem rendezi megnyugtatóan a piac- és vásártartás szabályait, de az előző változathoz képest sok előremutató elemmel bővült.

A főbb tartalmi változások az Ökotárs Alapítvány összefoglalója szerint:

• Alaptermékek (mint amilyen az alma, krumpli, tej) és feldolgozott kistermelői termékek (sajt, lekvár, kolbász) értékesíthetők a végfogyasztónak és bekerülhetnek a megye, a szomszédos megye valamint Budapest régió boltjaiba és vendéglátóegységeibe.
• Alaptermékek végfogyasztónak változatlanul országosan értékesíthetőek. Házhozszállítás is lehet.
• Kistermelői nyers hús értékesíthető a gazdaságból, vagy házhozszállítással a régión belül fogyasztónak, kiskereskedelmi és vendéglátóegységeknek.
• Kistermelői élelmiszer értékesítését a kistermelőn kívül a vele egy háztartásban élő személy, valamint a kistermelő házastársa, bejegyzett élettársi kapcsolatban élő élettársa, nagykorú gyermeke, testvére, szülője, nagyszülője végezheti. (eddig ki kellett mindenkinek külön váltania a kistermelői engedélyt).
• Kistermelői előállítás és értékesítés kategóriájába a méz mellett a méhészeti termékek is beletartoznak.
• A gyártmánylap helyett egyszerűsített adatlapot szükséges vezetni.

A kistermelői kis mennyiség változásai:
(A régi 14/2006 rendelet mennyiségeit zárójelben jelölöm)

• Kifejlett, vagy növendék sertés vagy juh, vagy kecske, vagy strucc, vagy emu levágása és húsának értékesítése: heti 6 db (4); évi 72 db.
• 50 kg alatti malac vagy 15 kg alatti bárány, gida levágása és húsának értékesítése: heti 10 db (0); évi 120 db.
• Kifejlett, vagy növendék szarvasmarha levágása és húsának értékesítése: heti 2 db (1); évi 24 db.
• 100 kg alatti borjú levágása és húsának értékesítése: heti 2 db (0); évi 24 db.
• Házi tyúkféle levágása és húsának értékesítése: heti 200 db.
• Víziszárnyas vagy pulyka levágása és húsának értékesítése: heti 100 db.
• Nyúlféle levágása és húsának értékesítése: heti 50 db.
• Húskészítmény előállítása és értékesítése: heti 70 kg (50); évi 2600 kg.
• Tej értékesítése: napi 200 liter.
• Tejtermék előállítása és értékesítése: napi 40 kg.
• Méz és méhészeti termék értékesítése: együttesen évi 5000 kg.
• Tojás értékesítése: heti 500 db (360); évi 20000 db.
• Hal értékesítése: évi 6000 kg.
• Növényi eredetű alaptermék értékesítése: évi 20000 kg
• Savanyúság: heti 150 kg (100); évi 5200 kg.
• Növényi eredetű, hőkezeléssel feldolgozott termék értékesítése: heti 150 kg (0); évi 5200 kg.
• Egyéb feldolgozott növényi eredetű termék értékesítése: heti 50 kg (20).
• Vadon termő betakarított, összegyűjtött termék értékesítése: heti 50 kg
• Termesztett gomba értékesítése: heti 100 kg.

Állatok: élősúlyban értendőek.

Nem sikerült érvényesíteni a kistermelők igényeit az alábbi pontokban:

• Falusi vendégasztal szolgáltató házi vágásból nem értékesítheti sertés, juh, kecske, szarvasmarha termékét vendégeinek. alapos hőkezelés után sem. Szükséges a vágóhídi vágatás, vizsgálatok. Nem került bele a rendeletbe a vágóhíd mellé a vágóponti kifejezés.
• A falusi vendégasztal szolgáltatás bekerült a rendeletbe, de kistermelői vendégasztal néven, ami mást jelent, ezért problémákat okozhat.
• A termelői vásár kategória nem került bele a rendeletbe, azt egy másik rendeletbe (Piac és vásár szabályait leíró 2. rendelet) kell módosítani.

Az információért köszönettel tartozom Temesvári Szilvia Benediktának az Ökotárs Alapítvány, és Pataki Zsoltnak, Magosfa Környezeti Nevelési és Ökoturisztikai Alapítvány munkatársainak.